Dozmati Madonna

A „dozmati Madonna” településünk Árpád-kori, s a XVIII. század elején barokk formát nyert templomának legbecsesebb műtárgya, kulturális öröksége.

A ritkaságszámba menő, a gótika művészetének jegyeit magában hordozó Mária-szobor a XV. század elejéről származik. Mária, karján a gyermek Jézussal, a felhőkből emelkedik ki, félholdon áll, hosszú haja a hátára hull, rajta a testtel egybefaragott sugaras asszony-arc. Az ábrázolás ikonográfiai gyökere részben a magyar mitológia Napasszonya. A Napasszony a döghalállal pusztító sárkánytól menti meg a fiát és sugaraival elpusztítja a betegséget. A szobor kompozícióját e kettő összefüggése alakíthatta ki betegség-bajelhárító „Napbaöltözött Madonnára”.

A műtárgynak otthont adó templomot az évszázadok során háborúk, tűzvészek, a reformáció viszontagságai, s az idő pusztította – de Dozmat lakossága mindig újjáépítette. Rendbe tételét műemléki volta nagyban megnehezítette. A legutóbbi felújítás során a teljes külső és belső restaurálása megtörtént, így méltó környezetet biztosít a dozmati Madonnában megtestesülő Szűzanya tiszteletéhez.